Kalóczkai Éva
2003-ban végeztem a Debreceni Egyetem pszichológia szakán. Az Egyetem alatt önkéntesként szerveztem, és vettem részt eltérő fejlődésmenetű gyermekek táboroztatásában és szabadidős tevékenységeik szervezésében. Ekkor érintett meg elsőként a sokszor mindennapi problémákkal és kihívásokkal küzdő családok élete, gyermekeikbe vetett hite és szeretete.
Hét éves angliai tartózkodásom során ismertem meg mélyebben a segítő szakmát, ahol gyermekekkel és családjaikkal foglalkoztam gondozóként.
3 évig egy autista bentlakásos otthonban éltem át és értettem meg jobban a mindennapok során az addig leginkább könyvekből ismert autizmus sokrétűségét, a hétköznapok, ünnepek nehézségeit és sokszor kicsi, de annál nagyobb sikerélményt okozó változásait.
Az itt alkalmazott módszereket és technikákat a későbbiekben az Autizmus Alapítvány szakembereknek szervezett haladó tanfolyamain bővítettem és emellett viselkedés terápiás képzésekben is részt vettem.
Eddigi pszichológusi tapasztalataim és utam egyre inkább a családi szemlélet és ennek jelentősége irányába vitt, úgy a tipikusan, mint az eltérő fejlődést mutató gyermekek segítése szempontjából. Család- és párterapeuta képzésem és munkám során a családokkal való együttműködés mára kiemelt fontosságúvá vált számomra.
7 éven át tartó Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálati korai fejlesztésben töltött szolgálatom után a Heim Pál Gyermekkórház Pszichiátriai osztályán kezdtem dolgozni teamben kiemelten autizmus diagnosztikus feladatokban.
2020 szeptemberétől a Pécsi Tudományegyetem gyermek-, és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológiai szakképzését végzem.
Lelkesen és örömmel veszek részt és szervezek gyermekpszichodráma csoportokat és azon szerencsések közt mondhatom magam, akik Kende Hanna utolsó képzős csoportjának részeként tanulhatták és tapasztalhatták meg a játék örömét és gyógyító, felszabadító jellegét.
Legfontosabb szerepem családanyaként, két fiam mellett töltöm be.